Hogy tanulok én?! A Példabeszédek könyvének elsajátítása.

Lehetőségem nyílt, hogy részt vehessek a Református Kollégiumok Országos Bibliaismereti Vetélkedőjén. Ahol a Példabeszédek könyvét kaptuk témának. Ebből készültünk fel, felosztva 4 részre.

Életemben sok mindent tanultam: verseket, történeteket, vagy csak tartalmakat, évszámokat, neveket, más nyelveken, román comentariu-kat, német meg angol leckétet, de egyszer sem találkoztam olyan nagy kihívással egy anyag megtanulásával kapcsolatban, mint amikor nekiláttam, hogy a Példabeszédek könyvét megtanuljam (illetve egy részét). Tudni illik ez egy bölcseleti könyv a Bibliában, amiben különböző népek bölcsesség irodalmát szedték össze. Versenként egy-egy gondolatot írtak le, tömören és egyszerűen fejezve ki a tanácsokat és meglátásokat. Így nehézséget okoz az is, hogy nincs logikus sorrend a leírt részek között.

Az eddigi módszereim mind elvéreztek. Összefüggő történeteket egyszerűen lerövidítem, megfogalmazom a saját szavaimmal, és úgy már mindjárt meg is van jegyezve, csak a neveket, a helyeket és az évszámokat kell társítsam a megfelelő helyre. Viszont itt pontosan szinonimákat nem használva kellett megjegyezni a különböző témájú sorokat. Mondhatja azt az ember, hogy tanuld meg kívülről mint egy verset. Ezzel csak egy probléma volna, hogy a verseknél az a lényeg, hogy sorban tanulj meg mindent és nem az, hogy bármikor bármilyen kérdésre helyes választ adhass. És a mi célunk az volt, hogy bármilyen kérdéssel, feladattal tisztába legyünk és előttünk álló megmérettetésen helyt tudjunk állni. Hisz jól tudjuk, hogy "Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik." (Példabeszédek 18:15). Ez volt velem minden nehézségben és vitt előre.

Így a csapattal, úgy döntöttünk, hogy ha már kérdésekre kell válaszolni, akkor válaszoljuk meg azokat a kérdéseket. Szépen versenként feltettem a kérdéseket. Volt a csapatban olyan is aki csak a legfontosabb kérdéseket tette fel és arra válaszólt komplexen, de én személy szerint azt láttam hatásosnak, hogy amire rá lehet kérdezni arra én rá kérdezek. Ebből az ötletből kiindulva egy fehér lapra számozva írtam fel a felmerülő kérdéseket sorban. Válaszokat viszont feleslegesnek tartottam. Először is azért, mert túl könnyű leolvasni a megoldást és másodszor, mert úgy is jobb ha az eredeti szövegből veszem a megoldást, így jobban, könnyeben tudom megtanulni. Ha meg kellene saccoljam, hogy mennyi kérdést tettem fel magamnak, akkor ilyen 400 ra tippelnék. Ezen módon elég sok ismeretet tudtam magamévá tenni. 

Második gyakorlati pont az a behelyettesítős feladatok voltak, ami végül a versenyen nem került sorra papíron, ahogy mi számítottunk rá. Viszont voltak érdekes kreatív feladatok, de erről majd később. Ezt egyszerűen úgy gyakoroltuk, hogy egymásnak kihúzogattuk a szavakat, és így mi is megismerkedtünk a másik szövegével, és a lapok cseréje után tudtuk magunkat tesztelni a részünk szövegének ismeretéről.

 Az újszerűsége a versenynek számomra abban is megnyílvánult, hogy csapatban kellett dolgozzak. Le a kalapom Adrienn, Arni és Dávid előtt is, mivel közösen egy szép eredményt tudtunk elérni és ami a legfontosabb tudtunk fejlődni és tanulni egymástól és egymással. Csak együtt sikerült ezt a megtisztelő eredményt megszereznünk. Hálás vagyok Istennek, hogy egy ilyen szuper kis csapatba cseppentett bele. 

Ámbár ami végképp teljesen új volt számunkra, hogy Kahoot-on versenyeztünk. Már az iskolában sokszor alkalmazhattam a quiz applikáció használatát, de ilyen vizsga helyzetben még nem volt részem kipróbálni.

Személy szerint én még mindig jobban szeretem a klasszikus papír ceruza megoldást, ennek ellenére az idő miatt felfokozott izgalmi állapotban szórakoztató volt a kérdésekre megfelelő választ adni. Az ember sokszor tanul már abból is, ha felméri, hogy milyenek a képességei, akár stresszes helyzetben is. 

A második feladatrész a kreatív oldala volt a megmérettetésnek. Itt különböző, fogalmazási, aktualizálási, művészeti, szó keresős és össze illesztős pontokat kaptunk, amit a rendelkezésre álló idő alatt meg kellet oldjunk. Ezekben a feladatokban ezek a pontok mindig máshogy szerepeltek és így egy változatos kreatív feladat előtt ültünk együtt, amit közös erőbedobással sikerült legjobb tudásunkhoz mérten megoldanunk.

Nagyon fontos indokkal indultunk el Zilahra február 3.-án, de az sem feledtük el, hogy nem csak versenyezni mentünk, hanem jól is érezni magunkat. Ami a rengeteg jó program és jó társaság miatt nem is esett nehézségünkre. Sőt… Csak, hogy pár programot felsoroljak, megnéztük a Sárkányok Kertjét, jártunk a zsibói Wesselényi-kastély lenyűgöző kertjében és rengeteget énekeltünk és beszélgettünk 11. különböző Református Kollégium diákjaival. Összességében nagyon nagy élmény volt. Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek: A fogadó iskolánknak aki remek programokat és körülményeket biztosítottak. Azoknak akik felkészítettek, élmény volt tőlük tanulni. És végül, de nem utolsósorban a mindent pénz megérő csapatomnak, hálás vagyok, hogy velük dolgozhattam és remélem még máskor is érhetünk el sikereket együtt. És nem győzöm, hogy hangsúlyozni, hogy együtt. Bár négyen ültünk egymással szemben, mi mégis hisszük, hogy öten voltunk ott, hiszen Isten nélkül nekünk nem sikerült volna. SDG.